Nézzen ki az ablakon, vagy menjen az otthonához közeli talajfolthoz. A lakóhelytől függően lehet vörösesbarna, fekete, sötétszürke vagy akár gazdag, sötét csokoládé színe. Ha elég nedves, futtassa át a kezét. Vastag csomókra válhat szét, amelyek képesek vizet tartani, majd később felszabadítani. Néhány kivételtől eltekintve – például sivatagi helyszínek – így viselkedik a jó talaj. Az alkalmi pillantásra kevésbé nyilvánvaló, hogy az a földdarab valószínűleg lüktet az élettől.
Valójában a mikroszkopikus élőlények száma, amelyek egy lapátnyi gazdag kerti talajban élnek, meghaladja a teljes föld feletti amazóniai esőerdőben élő növények és állatok számát. És az Amazonasról ismert, hogy több növénye és állata van, mint bármely más szárazföldi élőhelynek.
A talaj az, ami támogatja a földi életet. A legtöbb ember nem sokat gondolkodik rajta, de etet minket és a körülöttünk lévő ökoszisztémákat. Itt számtalan faj talál otthont. Vizet gyűjt, szennyező anyagokat szív ki a levegőből, és segít a bolygó légkörének támogatásában. A talaj az Anyatermészet egyik nem énekelt hőse.
És bár a legtöbb talaj statikusnak tűnik, csak mozdulatlanul ül ott, valójában rengeteg tevékenységnek ad otthont. Gilisztái alagutakat áshatnak. Miközben erőteljes testüket a föld mélyéről a közelebb a felszínhez csavargatják, majd ismét lefelé húzódnak, a régi leveleket és a rothadó törmelék más részeit is mindkét irányba mozgatják: felülről lefelé és alulról felfelé. Ahol a giliszták aktívak, 10-20 év alatt meg tudják fordítani a talaj teljes felső 15 centiméterét.
Igen, a férgek súlyemelők. De nem csak ők hajtanak végre változtatásokat. Más föld alatti lények túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel látszódjanak. Ide tartoznak az egysejtű élőlények, az úgynevezett protozoonok. Javítják a talajt baktériumok elfogyasztásával és nitrogén felszabadításával, amely tápanyag segíti a növények növekedését.
És akkor ott vannak azok a baktériumok. A legtöbb ember nemkívánatosnak és veszélyesnek tartja őket. A talajban nemcsak a jótékony protozoonok zsákmányaként szolgálnak, hanem környezetvédelmi szolgáltatást is végeznek. Segítenek az elhalt növényi részek és állati szövetek tápanyaggá történő újrahasznosításában. Még a talajban és a vízben lévő egyes szennyező anyagokat is több tápanyaggá alakítják át, amelyek képesek fenntartani a lábunk alatt élénk ökoszisztémákat alkotó változatos fajokat.
Valójában a más területről származó mikrobák hozzáadása néha hasznos lehet a talajoknak – találja Varga Tamás vezette csapata. A Csendes-óceán északnyugati nemzeti laboratóriumában dolgozik, Richlandben, Washington államában. Varga tudta, hogy a foszfor a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen tápanyag. De hajlamos kötődni fémekhez vagy szerves anyagokhoz. Ez pedig elérhetetlenné teheti a növények számára.
A kutatók nyugat-washingtoni hegyi patakok közelében növő növényeket gyűjtöttek össze. Vissza a laboratóriumba, porrá őrölték a gyökereket, és vízzel összekeverve emulziót hoztak létre. Ezután teszteket végeztek és megállapították, hogy a növények gyökerében és környékén található mikrobák fel tudják oldani a foszfor tartalmú vegyszereket, hogy ez a tápanyag hozzáférhetőbb legyen a növények számára.
