A diplomáciai és katonai kezdeményezések hulláma a közelmúltban beharangozta a márciusi Integrated Review-ban meghatározott globális brit stratégia végrehajtását. Richard Reeve megvizsgálja az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti Új Atlanti Chartát, és talál egy tátongó lyukat, ahol valaha az elkötelezettség az erőszak delegitimalizálása mellett állt.
A globális Nagy-Britannia egy nagyon gúnyos kifejezés, ami röviddel azután kezdődött, hogy nem sokkal Boris Johnson lett a külügyminiszter a 2016 os Brexit-népszavazás nyomán. Miniszterelnökként Johnson feladata volt egy koherens globális brit stratégia kidolgozása, amelyet az Egyesült Királyság tavalyi végleges kilépése követett. A biztonság, a védelem, a fejlesztés és a külpolitika elterjedt integrált áttekintése volt az útja ennek felé, a Global Britain in a Competitive Age jelentés pedig a várva várt eredmény március közepén.
Ez elméletben a Globális Nagy-Britannia volt, és sok kérdés és kritika volt abban a lényegében populista javaslatában, hogy az Egyesült Királyság újból megerősíti globális befolyását az Ázsiába irányuló globális hatalomváltás közepette. A globális Nagy-Britanniának a gyakorlatban néhány hónapot kellett várnia, ezalatt sok minden kiderült arról, hogy a Review nagyszabású ambíciói, hogy „a jó erő” legyenek, összeegyeztethetetlenek az Egyesült Királyság nemzetközi segélyezési költségvetésének jelentős csökkentésével. A békés, nyitott társadalmak védelmétől, a lányok oktatásának előmozdításán át a globális egészségbiztonságig, kiderült a felülvizsgálat retorikai és gyakorlati kötelezettségei közötti hiány.
A kemény készpénz-előlegek azonban azt sugallják, hogy a felülvizsgálat számos kötelezettségvállalása Nagy-Britannia globális jelenlétének katonai dimenziója felé tovább fog szorulni. A nyáron elindított, régóta tervezett, nagy nyilvánosságot kapott diplomáciai és katonai kezdeményezések örvénye adott némi tartalmat annak, hogy az Egyesült Királyság miként kíván nagyobb szerepet játszani a világban.
Ez azzal kezdődött, hogy május 22-én a HMS Queen Elizabeth, az Egyesült Királyság új repülőgép-hordozója elküldte a Global Britain Armada élére. Johnson Biden elnök házigazdája és a G7 Cornwallban tartott csúcstalálkozója révén június végén hivatalosan is megkezdték a tárgyalásokat a Csendes-óceáni térség partnerségéről szóló átfogó és progresszív megállapodáshoz (CPTPP) való csatlakozásról. És végül, ebben a hónapban a Carrier Strike Group átkelt a Dél-Kínán és a Fülöp-szigeteken, hogy elérje Guamot, Japánt és Dél-Koreát a globális út csúcspontján.
