Az emberiség valószínűtlen kapuja az űrbe
A világ elől évtizedeken át rejtőzködő Bajkonuri kozmodrom segített a szovjeteknek eljutni a világűrbe. Ma ez a világ elsődleges űrkikötője – bár a titkosság érzése továbbra is fennáll.
A világ első és legtitkosabb űrbázisa, a Bajkonuri kozmodrom egy hatalmas közép-ázsiai sivatag közepén található, Moszkvától 2600 km-re délkeletre, és 1300 km-re Kazahsztán két fő városától, Nur-Szultántól és Almatitól. A Szovjetunió 1957-ben a nyugati sztyepp e távoli részéről indította sikeresen Föld körüli pályára az első mesterséges műholdat – a Szputnyik 1-et. Négy évvel később, 1961-ben Jurij Gagarin innen indult, hogy ő legyen az első ember, aki felrepült a világűrbe a Vosztok 1 fedélzetén. 1963-ban pedig Valentina Tereshkova indult Bajkonurból, mint az első nő az űrben.
A NASA Space Shuttle programjának 2011-es megszüntetése után Bajkonur lett a bolygó egyetlen működő indítóhelye a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Most, 60 évvel Gagarin történelmi első repülése után, továbbra is a világ fő űrkikötője.
De hogyan és miért lett egy poros előőrs Nyugat-Kazahsztán vadonjában az emberiség valószínűtlen kapuja a világűrbe?
Az űrbe való eljutáshoz két dologra van szükség: távol kell lenni a lakott területektől; és minél közelebb kerülni az egyenlítőhöz, hogy kihasználjuk a Föld forgási sebességét, amely a bolygó azon körvonalán a leggyorsabb. Az amerikai űrprogram esetében ez a texasi öböl partját jelentette, ahol a Johnson Űrközpont épült. A Szovjetunió eközben a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságba ment, hogy a határain belül távoli helyet keressen, ahol nagy hatótávolságú rakétakísérleteket és rakétakilövéseket végezhetnének.
A Szovjetunió az 1920-as évek óta kísérletezett rakétákkal, és a második világháború után megszerezte a német V-2 rakétatechnológiát, amely jelentősen fellendítette programját.
A szovjetek egy hatalmas kiterjedésű kopár bozótost azonosítottak a dél-kazah sztyeppén a Szir-darja folyó mentén, egy Tyuratam (vagy Toretam) nevű apró településen. Már volt ott egy sínfej (alapplatform az áruk és az utasok be- és kirakodásához), amelyet eredetileg olajat kereső geológusok és kutatók számára építettek, de nem sok mást. Lapos, fák nélküli pusztaság volt, szélsőséges klímával: gyakoriak voltak a porviharok; nyáron a hőmérséklet 50 C fölé emelkedett; télen pedig jégviharok fújtak -30C alá.
Egyre több turista látogat Bajkonurba, hogy megnézze a kilövéseket, különösen az ISS-re irányuló legénységi küldetéseket, de a titoktartás ma is megmarad. A város lényegében egy orosz exklávé, amelyet Kazahsztán vesz körül, a kozmodrom pedig a Roszkozmosz, az orosz űrügynökség által üzemeltetett korlátozott létesítmény. Az utazóknak olyan vezetett túrán kell részt venniük, amelyet egy halom belépési engedély igénylésére feljogosított üzemeltető szervez.